Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az élet érzelmei

 

Fájdalom vagy boldogság?

"Emberek milliói döntenek úgy, hogy nem engedik közel önmagukhoz a szerelmet, nem lesznek többé érzelmesek. Vastag falat növesztenek maguk köré, hogy senki ne okozhasson többé nekik fájdalmat. De ennek nagy ára van. Senki nem okozhat nekik ugyan fájdalmat, de boldoggá sem teheti őket senki."

 

 Te választod meg...

"A boldogságért olykor keményen meg kell dolgozni. Olyan ez, mint otthon rendben tartása – meg kell őrizni az értékeket, és a szemetet ki kell dobni. Az egyik ember a szép kilátást veszi észre, a másik a koszos ablakot. Te választod meg, hogy mit látsz és mit gondolsz."

 

Tudod, mi a szerelem?
"Az, amikor csendesen csak átöleled és tudod, az életed is rábíznád.. Mikor biztonságban érzed magad és akármilyen baj ért, akármilyen zaklatott vagy, mellette megnyugszol.. Ahogy némán a szemedbe néz, és csak megszorítja a kezed .. Mikor olyan titkaid is elmondod neki, amiket még Te sem tudtál azelőtt magadról .. És ha reggel kinyitod a szemed, ott fekszik melletted, - gyűrötten, - kócosan, - fáradt arccal, - mégis úgy érzed, Te vagy a legboldogabb.És az is a szerelem, amikor remeg a gyomrod, ha meglátod, vagy meghallod őt .. És a szíved a torkodba dobog, mikor hozzád ér .. Amikor hirtelen mozdulattal magadhoz rántod, hogy érezd, hogy magadhoz láncold .. Nem tudsz betelni vele, minden percben csak őt kívánod.. És amikor fuldokolsz a félelemtől, hogy eltűnhet az életedből, és amikor nem tudsz enni a szomorúságtól .. Amikor a lelked olyan darabokban van, hogy évek kellenek hozzá, hogy össze tudd magad szedni .. Amikor nem tudsz másra gondolni, csak ő jár a fejedben, és hiába bánt, nem tudsz haragudni rá .. Mégis legszívesebben megölnéd.. Amikor olyat is megtennél, amit eddig el sem tudtál volna képzelni .. Megalázkodsz, könyörögsz, sírsz ..
MERT SZERETED!!!♥♥"

 

Mikor...

"Mikor életemben először láttalak, nem akartam, hogy szerelmes legyek beléd, de úgy lett.Mikor először hozzám értél a kezeddel, olyan mint mintha a télből hirtelen nyár lett volna, meleg idő, madár csicsergés, és mindenhol mosolygóarcú ember.Mikor elsőnek szóltál hozzám, azt hittem álom az egész.Mikor elsőnek megcsókoltál, minden elhomályosodott, minden zaj elcsitult.De mikor meglátlak mindig össze szorul a gyomrom, vissza gondolok azokra az érzésekre és beremegek, mert Te vagy az az egyetlen személy az életemben, aki
fél elhagyni !"

 

Azért...

♥Azért szaladok el, hogy utánam gyere♥
♥Azért mondok nemet, hogy rábeszélj az igenre♥
♥Azért nem félek, mert tudom, hogy te megvédsz♥
♥Azért sírok mindig, mert azt várom, hogy felvidíts♥

 

Egymásnak teremtve...

 "Ha úgy vitatkoztok, mint a házaspárok; úgy beszélgettek, mint a legjobb barátok; úgy flörtöltök, mint az első szerelemnél és úgy véditek egymást,
mint a testvérek.. akkor egyszerűen egymásnak vagytok teremtve...!"

 

Azt mondom magamnak...

Azt mondtam magamnak, hogy mostantól erős leszek, annak ellenére, hogy egyes egyedül vagyok és sírok. Azt mondtam magamnak, hogy mostantól boldog leszek és nem aggódok, annak ellenére, hogy akit szerettem, elvette minden boldogságom. Azt mondtam magamnak, hogy mostantól senki miatt nem esek megint pofára, annak ellenére, hogy titokban most is szeretek valakit. Azt mondtam magamnak, hogy mostantól megpróbálok túllépni azon a valakin, annak ellenére, hogy most is sírok, miközben gépelem mindezt és arról a valakiről álmodozom. Nehéz azt tettetni, hogy boldog vagy, nehéz nem próbálkozni, és nem szeretni azt a valakit. Nehéz továbblépni, mikor úgy érzed, egyes egyedül vagy.

 

 

Jóban és rosszban...

"Ő az, aki megmentett engem az eddigi rossztól, ami velem történt, aki egy pillantás alatt megváltoztatta bennem a világ értelmét, aki megtanított igazán szeretni, aki mindig mellettem áll, ha valami bajom van, aki mindig megvéd minden rossztól, aki szeret, és folyton gondol rám, aki meghallgatja minden bánatom, aki segít nekem, ha kell! Ő az én szerelmem, aki nem csak a szerelmem, hanem az életem is egyben, amit a szívemben hordozok és örökre megtartok minden jóban és rosszban!"

  

Szerelmes vagy... 

"Szerelmes vagy, mikor a mozdulatai lekötik minden figyelmedet.
Mikor a bánat majdnem olyan erős, mint az öröm.
Mikor kihívod, hogy megnézze veled a napfelkeltét, de az egyetlen, amit látsz, a fény játéka a haján.
Szerelmes vagy, ha mindent megtennél azért, hogy más legyél.
Ha mindent megtennél érte.
Szerelmes vagy, ha a fájdalom majdhogynem elviselhetetlen, de már a gondolat is, hogy távol légy tőle, sokkal rosszabb."

 

A szerelem dal...

Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak játék,
vagy lobogó fáklya, mely az ujjaidra ráég.
Együtt ülni, kéz a kézben, a kispadon este,
sétálni a patak partján csillagokat lesve.
Kedveseddel szombaton vígan táncba menni…
Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak ennyi.
Nagy dolog a szerelem és hogy múlnak az évek,
még nagyobb lesz, meleg kendő, úgy betakar téged
Erő elszáll, szépség hervad, jön az ősz, a tél is.
Aki szeret melletted lesz, megbecsül majd mégis.
Az életet véges végig együtt kell leélni.
Úgy válik el , mit ér a nő és mit ér a férfi.
Jót és rosszat megosztani, kacagni és sírni.

A szerelem dal, amelyet együtt kell megírni…

Az erő...

 

Amikor a lelkünk legmélyéből szeretünk valakit, hiszünk valamiben, erősebbnek érezzük magunkat a világnál, és olyan derűs nyugalom száll meg minket, amely abból a bizonyosságból fakad, hogy hitünket semmi sem győzheti le. Ez a különös erő teszi, hogy mindig biztos döntéseket hozunk a megfelelő időben, és amikor a célunkat elérjük, meglepődünk a saját képességünktől.

 

Mi a szerelem...

sokan azt hiszik az igaz szerelem az, amikor minden csodás, rózsaszín felhők, kéz a kézben mindig, sok sok csókkal... szerintem ez nem így van. én úgy érzem igazán szerelmes vagyok úgy is, hogy a rózsaszín felhőim már foszladoznak, hisz az idő ezeket eloszlatja. nem mindig megyünk kéz a kézben az utcán, mégis mindenki tudja, hogy Ő az enyém. a sok sok csók helyett a szájra puszi is tud ugyanolyan édes lenni. szerintem a szerelem nem az, hogy mindenkinek mutogatni akarod. szimplán érezned kell, amikor meglátod, hogy igen ő az, akit vártam. és még hónapok múlva is hevesen dobogó szívvel kell a karjaiba vetned magad.♥♥

 

Dallam...

"Vannak emberek, akiket egy időre ajándékba kapunk, hogy elkísérjük élete egy szakaszán. Nem igazán azért, hogy birtokoljuk vagy uralkodjunk felette. Meg azért sem, hogy tanácsainkkal megfojtsuk. Néha csak azért, hogy menjünk mellette. Átláthatóan. Elég ha tudjuk, hogy Ő a világra jött, gondolhatunk rá. Az igazi találkozások pillanatában belopakodunk egymás életébe, és a lelkünk jót ücsörög egymásnál. Ugyanarra a dalra rezdülünk. Érezzük egymást. Az emberek azt mondják, hogy nem szeretnek szenvedni. Én mégis szeretek. Szeretem, ha valaki eszeveszetten hiányzik. Ha ott lappang az a torokszorító érzés minden porcikámban, hogy mindent odaadnék abban a pillanatban, hogy újra találkozzak vele. Érezzem újra ugyanazt a dallamot a lelkemben. Az ő dallamát és az ő rezdülését. Van ezekben a találkozásokban is valami nagyszerű és megdöbbentően furcsa. Az élet összehoz két embert itt vagy amott, mintha a Véletlen játéka volna csupán, aztán összeköti őket a szeretet láthatatlan szövedékével. Hogy aztán sohase felejtsük el azt a dallamot, azt az illatot, azt a hangulatot, amit elénk terelt, és azokat az érzéseket, amiket a lelkünkbe csempészett."

 

Bocsánat...

 *veszekedés után*
Fiú: Bocsánat! :|
Lány: Fogd meg ezt a poharat!
Fiú: megfogja
Lány: Most dobd a padlóra!
Fiú: Ledobtam, összetört.. most mi?
Lány: Most mond meg neki, hogy "Bocsánat", és figyeld, hogy összeszedi-e magát...

 

Néha...

 

"Néha vidám vagyok, örült és vicces, néha csöndes, nyugis és visszahúzódó. Néha nagyon vágyom rá, hogy velem legyen valaki, néha élvezem, hogy egyedül vagyok. Néha azt szeretem, ha hangosan szól a zene, néha jó a csönd is. Néha nagyon boldognak érzem magam, néha teljesen elveszettnek. Néha szeretem a színes dolgokat, néha csak a fekete tetszik. Néha a saját világomban élek, néha rájövök, hogy amit elképzeltem, sajnos nem létezik. Szereztem olyan barátokat, akikről soha nem gondoltam volna, hogy egyszer a barátaimnak fogom hívni őket, és veszítettem el olyan embereket is, akikről soha nem gondoltam volna, hogy ma már nem lesznek mellettem. Szerettem olyat, aki nem viszonozta, és szerettek olyanok, akiknek én nem tudtam viszonozni a szeretetet. Voltam hű és hűtlen, hol gazdag voltam, hol nagyon szegény, voltam bátor, bár néha féltem, de soha senki ne mondja rám, hogy nem az álmaimnak éltem!"

 

Aki szeret...

 

Aki szeret, nem fogja elvárni tőled, hogy úgy viselkedj, ahogy ő akarja,hanem mosolyog, amikor látja, hogy egyedi vagy.
Aki szeret, nem fogja elvárni, hogy úgy élj, ahogy ő jónak gondolja, hanem örömmel látja, ahogyan élsz.
Aki szeret, nem akarja elvenni a szabadságodat, hanem örül annak, aminek te is örülsz.
Aki szeret, nem akar ujjal mutogatni rád, hogy te rontottad el az életét, hanem megköszöni, hogy mellette vagy és tanítod őt.
Aki szeret, átölel bármikor, tiszta szívvel, minden ok
nélkül...

MERT SZERET!

 

 

Szeress, nevess, láss...

"Hiszem, hogy mindannyian okkal érkeztünk erre a világra, hogy minden életnek célja van. Nevetni születtünk, vagy hogy megcsókoljuk azt, akit igazán szívből szeretünk. Hogy kacagjunk, mosolyogjunk, sírjunk… túllépjünk és túléljünk – elfogadva a rosszat. Nem kell felejteni, de tovább kell lépni, menni előre, jobbra vagy balra, bármerre! Csak menni. A saját utad Te csinálod magadnak, és Te döntöd el, hogy miből építed. Én szeretetből akarom és bátorságból. Meg akarok élni minden pillanatot, amit az élet ad. A legjobb tanács, amit adhatok Neked, csak ennyi: szeress, nevess, láss, élj – és soha ne veszítsd el a reményt."